2018. május 18.

« 121. » 8 probléma, ami a rövid hajjal jár

*virtuális ölelés* ♡ 

Nem is gondolnánk, mi mindent elárul rólunk az, hogyan hordjuk a hajunkat. Hiszem, hogy fontos, hogy megtaláljuk azt a frizurát, ami a legjobban passzol hozzánk és magabiztosan tudjuk viselni. Éppen ez volt az oka, hogy megváltam a derékig érő hajamtól: nem éreztem úgy, hogy a hosszú haj én lennék. És milyen jól tettem! Mióta vállig érő frizkóval tengetem a napjaim, jobban érzem magam a bőrömben, de bizony rövid hajjal sem olyan egyszerű ám az élet. Összegyűjtöttem a 8 legnagyobb mindennapi problémámat, ami biztosan ismerős lesz, ha hasonló cipőben jártok, mint én - vagy ha nem, akkor remélem, érdekes lesz olvasni. 😜

„Bánj jól a hajaddal, ez a te koronád, amit sosem veszel le.”

♡ 001. Tudni akarják, miért vágattam le

Néhányan azt gondolják, ha egy nő megszabadul hosszú hajkoronájától, akkor annak csakis valami nyomós oka lehet. Engem olyan kérdésekkel záporoztak, hogy minden rendben van-e velem, valamiféle lelki problémára, szakításra gyanakodtak, vagy éppen arra, hogy meleg vagyok. Nos, valójában csak megváltoztam és úgy voltam vele, talán a rövid haj jobban illene hozzám.

2018. május 13.

« 120. » Kávé melletti kérdések

*virtuális ölelés* ♡

Hogy én mennyire odavagyok az ilyesféle olvasnivalókért! Habár talán azt még jobban szeretem, ha magam tölthetek ki egy-egy érdekes kérdőívet. A Kávé melletti kérdéseket már réges-régen meg akartam osztani veletek, de mindig halogattam, egészen máig. Egy perc és kezdjük, csak hozom a kávém!

1. Latte: What is one thing that you’d do differently if you could start this year over? - Van olyan dolog, amit másként csinálnál, ha elölről kezdhetnéd ezt az évet? Mi az?
Azt terveztem, hogy januártól ismét rendszeresen fogok futni, jelentem, nem jött össze. Viszont minden bizonnyal beleőrülnék, ha újra át kellene élnem az elmúlt 5 hónapot, szóval egyáltalán nem akarom elölről kezdeni még akkor sem, ha kijavíthatnám a hibáimat. Talán csak még jobban összekuszálnám a dolgokat, ezért köszönöm, nem akarom kipróbálni, jó ez így, ahogyan most van. A futásba sosem késő belevágni, nemde?

2018. május 8.

« 119. » Készítsünk együtt blogposzt tervezőt!

*virtuális ölelés* ♡

Mivel a Bullet Journalos bejegyzésem nagyon szerettétek, ideje volt ismét elővennem a kreatív énem és alkotni. Így született meg a saját blogposzt tervezőm, amit a mai bejegyzésemben megmutatok nektek: ha van kedvetek, készítsétek el ti is!

Én azért vágtam bele, mert eddig a bloggal kapcsolatos ötleteimet össze-vissza firkáltam a telefonom jegyzetei közé vagy papírcetlikre, ezért sosem tudtam, mi-mihez tartozik. Szükségem volt valamire, aminek segítségével rendbe szedhetem a gondolataim és megszűnhet a blogos káosz körülöttem.

2018. május 3.

« 118. » Az első nagy kedvenc áradat } #ajánló

*virtuális ölelés* ♡

És újra itt! Méghozzá valami olyasmivel, amit még bizonyára nem olvastatok a tollamból. Összegyűjtöttem néhány aktuális kedvencemet, amiket szívből ajánlok és rögtön el is mondom, hogy miért. 😉

Köszöntsétek tehát az új sorozatomat: az ajánlókat. Az tuti, hogy csak akkor találkozhattok majd velük a blogomon, ha valóban hatalmas kedvenceket tartogatok a tarsolyomban, ezért nem ígérek inkább semmit rendszerességet illetően. Nem is húzom tovább a szót, vágjunk bele!

Tusfürdő: Avon Senses Winter Treasure

A Senses Winter Treasure az Avon ünnepi kiadású tusfürdője fenséges, málna és vanília illattal, mellesleg menő vörös színnel, ami épp olyan, akárcsak a vér. Nem mondom, hogy csak az ijesztő színe miatt vagyok oda érte, de tény, hogy sokat nyom a latban. Karácsonyra kaptam, viszont akkor még volt az előző tusfürdőmből, ezért csak nemrégiben bontottam fel, de azonnal beleszerettem. Az illata egyáltalán nem emlékeztet a télre, de nagyon kellemes, édeskés. Nem habzik túlzottan és sajnos zuhanyzás után az illata csak rövid ideig érezhető, bár ezt annyira nem bánom, mert úgyis használok parfümöt - együtt pedig furcsa aroma keveredne belőlük. A rossz hír, hogy mivel limitált darab, ezért nem kapható egész évben, pedig szívesen újravenném.

2018. április 28.

« 117. » Tiszta lappal

*virtuális ölelés* ♡

Nos, hol is kezdjem... Mostanában annyi, de annyi bejegyzésem indul ezzel a mondattal, hogy akár a virtuális ölelést is lecserélhetném rá. 😜 Szó mi szó, inkább mindenféle hablaty nélkül belevágok a közepébe.

2018. február 17.

« 114. » Veterán bloggerek kérdőíve

*virtuális ölelés* ♡

Olyan sokszor botlottam bele ebbe a kérdőívbe, hogy magam sem maradhatok ki a buliból. Korábban is szerettem volna mesélni nektek a blogos miértjeimről, úgyhogy jár a köszönet Daremonak, hogy megálmodta ezeket a kérdéseket, amikre ma én is válaszolok. Kellemes mesedélutánt!

♡ 001. Hány éve blogolsz?

Nem emlékszem, mikor, hol és milyen címmel nyithattam meg a legeslegelső blogomat, mert olyannyira fiatal voltam, hogy azt sem tudtam, mi ez az egész. Körülbelül akkor lehetett, mikor kezdtem felfedezni az internetet: kíváncsi voltam és úgy gondoltam, ha ilyen sok embernek van weboldala, akkor nekem is kell egy. Ezek persze csak gyerekes próbálkozások voltak - a mai napig remélem, hogy nem írtam ki semmi személyes, ciki dolgot a régi oldalaimra.

A legrégebbi oldalam, amit sikerült megtalálnom, 2012. január 24-én regisztráltam. Pontosan 2 évre rá fedeztem fel a Blogspotot.

♡ 002. Tartottál valaha hosszabb szünetet a blogolásban?

Soha. Gyakran vándoroltam blogról-blogra, de még csak pár hétig sem tudtam nélkülözni az írást és szerkesztést.

2018. február 2.

« 112. » Az vagyok, aki lenni akarok! } #motiváció

*virtuális ölelés* ♡

Éppen egy ruhaüzletben bóklásztam - mivel volt még 20 szabad percem a buszig -, miközben megpillantottam egy farmerdzsekit. Nem hiszek benne, de ez tényleg szerelem volt első látásra: kicsit extrém, kicsit vagány, kicsit más. Már akasztottam volna le a fogasról, hogy felpróbáljam, mikor eszembe jutott, hogy vajon a barátaimnak tetszeni fog-e? És a családomnak? Az osztálytársaim mit fognak szólni hozzá? No és az idegenek, akikkel nap mint nap összefutok az utcán? Pontosan tudtam, hogy egy olyan darab akadt a kezembe, amit csak kevesen vállalnának be. Vettem egy mély levegőt és megkérdeztem magamtól: kinek akarok megfelelni? A válaszom az volt, hogy...