054. Már semmi sem a régi } #színvallás
Thea 2017. július 25. - 10:45 0 komment
Az elmúlt időszakban rengeteget változtam. Egyébként nem meglepő, hiszen minden nyáron nagy változásokon esek át, vagy megnövök, vagy lefogyok, vagy hajstílust váltok, de ekkora fordulatot - mint most - még sosem vett az életem. Külsőleg nagyjából semmit sem változtam, - még mindig 160 centis törpe vagyok, de talán a hajam nőtt 2 centit - ezért a belsőm gondolta azt, hogy szelektál a tulajdonságaim között. Ezt jól bizonyította, hogy világ életemben INFP (Introversion, Intuition, Feeling, Perception) voltam, de mostanában akárhányszor töltöm ki újra és újra azt a tesztet, mindig ESTJ-t (Extraversion, Sensing, Thinking, Judgment) ad ki. Ami nem tudom mennyire gáz, mivel ez a két személyiségtípus teljesen eltér egymástól, mint ahogyan a betűkből is láthatjátok, hogy egyik sem egyezik. Lehetséges ennyire megváltozni?
Kicsit elbizonytalanodtam abban, hogy ki is vagyok valójában. De ez biztosan normális tinikorban, mivel ez az az időszak, mikor kiteljesedünk, és valószínűleg nálam ennek most jött el az ideje. Amúgy meg, az új énem sokkal jobban tetszik, szóval örülnék neki, ha így kéne tovább élnem az életem. Régen túl sokat törődtem mások véleményével, próbáltam mindenkinek megfelelni, emiatt sem tudtam igazán önmagam lenni. Hagytam befolyásolni önmagam, és ha ott volt az idő, hogy kimutassam az igazi énem, akkor inkább visszahúzódtam a sarokba. Szeretném már a kezeim közé venni az irányítást, megmutatni, hogy igenis vagyok valaki, nem csak egy árnyék, hanem bizony érek valamit és többre vagyok képes, mint amit néhányan gondolnak.
Azt hiszem, a változásom látszik a blogomon is, legalábbis én már egy ideje észrevettem, hogy akárhányszor nekiesek egy új bejegyzésnek, annak már egyáltalán nem olyan lesz a hangulata, mint egy régebbinek. Ezek a cikkek általában nem is tetszenek, ezért van ilyen ritkán friss, mert ha közzétenném, nem látnám önmagam a blogomban. De talán pont erre van szükségem, hogy mindent publikáljak, ami éppen jön, mert másként nincs esélyem kitapasztalni, hogy ki vagyok. Lehet, hogy nem pozitív irányba változtam, de én akkor is én vagyok, és ezt el kell fogadnom. Nincs más választásom, vagy szeretem önmagam, vagy nem, de az utóbbi sosem jó döntés.

Címkék: , , ,

053. Mizu velem? Így telik a nyaram
Thea 2017. július 19. - 19:27 4 komment
Végeztem az 1 óra napozással - jelentem, barnultam kábé fél árnyalatot -, aztán lezuhanyoztam, ettem - mennyei rakott husit és jégkrémet is -, szóval most már foglalkozhatok a blogjaimmal, miközben a hajpakolásom és az arcpakolásom dolgozik a szépségemen. Lol. Először is ide jöttem posztolni, mivel már naaagyon régen írtam utoljára valami normális bejegyzést. Úgyhogy most hoztam egy röpke kis helyzetjelentést, mivel mostanában sűrű napjaim vannak; van mit mesélnem.
Feltűnhetett már, hogy a jobb oldali mini bakancslistámon kihúztam az elkezdeni a jogsit pontot, méghozzá még májusban, tehát ezerrel dolgozom most ezen az ügyön. Ez már alapból rengeteg időt elvesz a napjaimból, és akkor még csak egy elfoglaltságot említettem.
Emellett elkezdtem focizni is, ami az én számból igencsak meglepő, mert soha életemben nem sportoltam rendszeresen, de ezek szerint már itt volt az ideje. Minden ott kezdődött, hogy a településünk befektetett a focipályába és az itteni focisták karrierébe - lettek új öltözők, konditermek, illetve teljesen új csapatok. A csapatokba pedig lehetett jelentkezni, egy selejtezőre, ott dőlt el, hogy kit válogatnak be, illetve, hogy az A vagy a B csoportba kerülünk-e be. Eszem ágában sem volt jelentkezni, de az idióta unokatestvérem, Máté poénból beíratott, mivel ő már évek óta focizik, jó viccnek tartotta. Én már közel sem így vélekedtem erről, nagyon mérges voltam rá amiért a hátam mögött intézkedett, lemondani nem igazán szerettem volna, mert már csak az kellett volna, hogy idiótának nézzenek. Na meg ehhez amúgy is túl nagy a büszkeségem és a maximalizmusom, úgyhogy elmentem arra a selejtezőre - úgy gondoltam, hogy max. leégek, mi van abban - de nem éppen így lett. Az elméleti tudásom gyakorlatban egész jól működött, majd közölték, hogy felvettek az A csoportba. Nem elég, hogy nulla tapasztalattal felvettek, hanem még a jobbik csapatba is sikerült bekerülnöm, őőő, ja. Ne kérdezd. Szóval így történt, hogy edzésekre járok, illetve volt már meccsünk is, na meg most szombaton is lesz egy, szurkoljatok!
A vezetés és az edzések pedig pont úgy tértek be az életembe, hogy semmi szabadidőm sincsen. Ha van is egy pici, akkor abban az alapvető szükségleteim elégítem ki, tehát ezért is jelentkezem mostanában ritkán errefelé - habár a chaten aktív vagyok. Mára is csak ennyire futotta, de ha jó kis olvasnivalóra vágytok, ott a Bloggerqueens! Ja és, el ne felejtsem: a Tagszerviz pedig újra él, juhééé.

Címkék: , , , ,

052. Egy nagyon más külső
Thea 2017. július 13. - 22:25 0 komment
1 hónap és 18 nap után - ha jól számolom, kövezzetek meg, a fejben számolás sosem volt az erősségem - ismét új kinézet került fel a kis drágámra. Az oka nem volt más, hogy akármennyire is tetszett az elején a nyárias külső, manapság már nagyon nem szerettem, nem is szívesen jártam fel a blogomra, na meg amúgy sem volt tökéletes. Nem mintha a mostani az lenne, de sokkal inkább tükröz engem: egyszerű, csak a barna színeiben pompázik (mármint ez rám nem jellemző, nem vagyok afroamerikai vagy ilyesmi 😃), és olyan komolyabb. Az előző színes volt, nekem meg mostanában egyáltalán nincs olyan túl jó hangulatom és ez nagyon zavart. Bár ezt a kinézetet őszre szántam, ezért is a barna a fő szín, nem tudtam megállni, hogy ne tegyem fel. Remélem, nektek is tetszik legalább annyira, mint nekem! Most pedig jöjjön egy perces néma csend az előző kinézetre emlékezvén.
Azért alkottam meg, mert az első kinézetben a kék színeivel játszottam, és bár nem volt kijelentve, hogy az egy téli design, mégis olyan hideg hangulata volt. Ezért szerettem volna valami olyat összedobni, ami meghozza a nyári hangulatot még akkor is, ha elég esősen indult el ez az idei nyár.
Kezdetben teljesen oda meg vissza voltam érte, bár sosem tudtam annyira megkedvelni, mint az első kinézetet. Talán ebben az is közrejátszott, hogy a dőlt betűnek nem tudtam milyen színt kitalálni, ez a citromsárga pedig eléggé bántotta a szemet, én pedig túl maximalista vagyok ahhoz, hogy ilyen piti hibák legyenek a munkáimban. 😃
Meg még ott volt az a nehézség is, hogy nem szúrhattam be akármilyen képeket a bejegyzéseimbe. Ezzel a sok színnel sok kép nem mutatott jól, tehát jóóó sokáig válogattam egy-egy fotó esetén. De egy ilyen búcsú posztban nem a jó dolgokat kéne megemlíteni? A legjobb dolog az volt benne, amit a legjobban szerettem: hogy nektek nagyon tetszett.

Címkék: , , , ,

© 2017. Minden jog fenntartva.